Megosztás:

Génmódosított növények. A legtöbb embernek a hideg futkos a hátán, ha meghallja ezt a kifejezést. Egészségtelen, sőt mérgező növények képét társítjuk hozzá. Lévai Andrást, a Kaposvári Egyetem tudományos munkatársát, aki élelmiszer biztonsági kérdésekkel is foglalkozik arról kérdeztük, jogosak- e a félelmeink, vagy csak hiányos ismereteink miatt aggódunk ezektől a termékektől.

- Miben különböznek ezek a növények a hagyományosaktól?

- A génmódosított növényeket két csoportra lehet osztani. Az egyikbe azok tartoznak, melyek a termeszés-technológiát könnyítik meg, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, szárazságtűrőbbek, jobban kivédik a rovarok támadásait. A másik felük pedig beltartalmában különbözik a többi növénytől, ilyenkor valamilyen összetevőjét, például a fehérjetartalmát, vagy a vitamintartalmát megemelik.

Amerikában nagyüzemi méreteket öltött a feldolgozása

- Mennyire károsak ezek a növények?

- Ez talán a mai tudományos élet a legnagyobb vitája. Ezeknek a növényeknek a káros, vagy nem káros voltáról nagyon kevés még az ismeret. Az egyik legnagyobb ellenezője ezeknek a növényeknek egy Angliában élő magyar származású tudós, Pusztai Árpád professzor, akinek a kutatásai a legmeghatározóbbak. Patkány kísérleteken mutatta ki a génmódosított növények a káros hatásait. Arról szó sincs, hogy valakinek négy füle, vagy három keze nőne, ha ilyet fogyaszt, de előfordulhat, hogy a hámsejtek csökkent funkcióval működnek, bizonyos enzimek termelése lecsökken. Emellett azonban van egy környezetre gyakorolt káros hatása is ezeknek a növényeknek.

Bár a génpártiaknak is vannak ellenérveik. Ők azt mondják, hogy kevesebb növényvédő szerrel lehet termelni ezeket a növényeket, illetve, hogy a világnak a szegény része elegendő táplálékkal lenne ellátható ezekkel a terményekkel. A vita tehát már régóta tart, de perdöntő bizonyítékot egyik oldal sem tud felmutatni. Jelenleg azonban úgy tűnik, az ellenzők tábora kicsit nagyobb, és érveik kicsit meggyőzőbbek, mint a másik félnek.

Megoldáná az éhezést

- Melyik növény fajoknál a leggyakoribb a génmódosítás?

- Vannak olyan fajok, ahol kifejezetten nagy mennyiségben termesztenek génmódosított fajtákat, Amerikában például a szója és a kukorica csaknem száz százaléka génmódosított. A rizsnek egy jelentős hányada szintén, nemcsak Amerikában, de Ázsiában is. Európában ez még roppant kicsi, 1 százalék alatti arány, nagyon kevés országban engedélyezett ma még a gégmódosítás. A probléma azonban ott van, hogy Európa szója ellátásának nagy részét Amerika biztosítja. A szükséglet alig 20 százalékát tudjuk csak helyben előállítani. Így, bár Európában a termőterület nagyságát tekintve a génmódosított növények száma nem jelentős, az mégis beáramlik hozzánk
Valószínűleg nálunk sohasem fognak nagy mennyiségben génmódosított növényeket termelni, egyelőre csak kísérleti telepek vannak, az európai fogyasztó egyébként is nagyon idegenkedik ettől. Viszont az is igaz, hogyha valahol egyszer engedélyezik, vagy nem tartják be a szabályokat, akkor ezeknek a növényeknek a pollenje a levegőben terjed, több kilométer távolságra is eljutva, és gyakorlatilag kiirthatatlan. Európában ezért több ország, így Magyarország is moratóriumot hirdetett a génmódosított növények ellen.

A magyarok nem rajongnak érte

- Legutóbb a megyei közgyűlés is elfogadott erre vonatkozóan egy elvi jelentőségű határozatot. Mi ennek a lényege?

- A testület azt szeretné, ha a régió egy génmódosítástól mentes övezet lenne. Tehát, hogy a moratórium lejárta után se termesszenek itt ilyen növényeket. Ez akár piaci előnyt is jelenthetne a régiónak, miként erre több külföldi példa is van. Egészséges, biztonságos növényekre mindig volt, és mindig lesz kereslet.

Széki Éva

Kapcsolódó anyagok:
- 2008 a krumpli éve
- Böjtöljünk okosan!
- Trükkök ínyenceknek
- Savanyúkáposzta az űrben?